Szent Mihály Plébánia - Lenti

(KEK 2041-2043; KEKK 432; YOUCAT 345; CIC 1249-1253. kán.)

Bűnbánati nap és idő az egész Egyházban az év összes péntekje és a nagyböjti idő.

A bűnbánati napokon megrendüléssel, a vezeklés és hálaadás szellemében emlékezünk meg Krisztus kínhaláláról, mely minket bűneink terhétől megszabadított. Csatlakozunk Urunk áldozatvállalásához, hogy saját és mások bűneiért engesztelve kiegészítsük azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéseiből (Kol 1,24). Ugyanakkor erősítjük magunkat, hogy a kísértéseknek könnyebben ellenálljunk.

E napokon különféle önmegtagadásokkal, imádsággal, jócselekedetekkel hozzuk meg saját áldozatunkat. A bűnbánati nap eszközei közül az Egyház hagyományai értelmében kiemelkedik a böjtölés: Krisztus engedelmes áldozatában való részvételnek jele egyben a testi ember fölötti uralom jelképe és kiváló fegyvere (Mt 9,15 és 17,20; vö. Boldog VI. Pál pápa intelmével).

Bár a keresztény ember egész életét átjárja a bűnbánat szelleme és gyakorlata, az Egyház kijelöl egyes kötelező bűnbánati napokat is, hogy egymást támogatva, a közösség egységében hozzuk meg az illető liturgikus naphoz is hozzá tartozó áldozatot. E napok a következők:

• Szigorú böjti napok: Hamvazószerda és Nagypéntek azoknak, akik 18 és 60 év közöttiek. Ők étkezzenek e napokon egyszer, melyen kívül még kétszer vehetnek magukhoz valamit erősítésül, és tartózkodjanak a hús fogyasztásától.
• Hústól való tartózkodás: Hamvazószerdán, Nagyböjt péntekjein és Nagypénteken azoknak, akik már betöltötték 14. életévüket.
• Bűnbánati (vezeklési) napok: az év többi péntekje. Ilyenkor minden keresztény böjtöljön vagy vállaljon más önmegtagadást, gyakorolja az irgalmas jócselekedetet vagy a jámbor áhítatot, vagyis jobban imádkozzon.

Nem kell böjtöt, illetve bűnbánati napot tartani, ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk (például: január 6. Vízkereszt, augusztus 15. Nagyboldogasszony, november 1. Mindenszentek).

Mentesülnek a böjtölés, de nem a bűnbánat egyéb gyakorlatai alól a nehéz testi munkát végzők, illetőleg a közétkeztetésben részesülők.

Olvassuk el még ezekhez: Iz 58,1-9a és Mt 9,14-15 — Ferenc pápa szentbeszéde.