Szent Mihály Plébánia - Lenti

Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának első színében a főangyalok dicsérik az Urat. Szent Mihály így:

Ki az örökké változadót,
S a véltozatlant egyesíted,
Végtelent és időt alkotva,
Egyéneket és nemzedéket:
Hozsánna néked, Erő!

Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem első énekében ír Szent Mihályról

Részletek az eposz első énekéből

                        11.
Megindúlt ezekért méltán ű haragja,
Azért Mihály archangyalt magához hivá,
És kemény haragjában igy parancsolá,
Ű szentsége előtt archangyal áll vala:

                        12.
„Nézd ama kemény nyaku és kevély sciták
Jó magyaroktol mely igen elfajzottak,
Szép keresztyén hütöt lábok alá nyomtak,
Gyönyörködnek külömb-külömb vallásoknak.

                        14.
Scitiábol, azt mondom, kihoztam üket,
Miként Egyiptusbul az zsidó népeket,
Hatalmas karommal verém nemzeteket,
Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket.

                        20.
Eredj azért, archangyal, szállj le pokolban,
Válassz eggyet az haragos furiákban,
És küldjed el aztot szultán Szulimánban,
Jutassa magyarokra való haragban.

                        25.
Michael archangyal kezde könyörgeni,
És az igazakért igen esedezni:
„Uram! jámborokat fogod-é rontani?”
És az hamissakért fogod-é megverni?

                        26.
De az élő Isten kész lőn megfelelni:
„Te akarod-é én tanácsomat tudni,
Vagy elröjtött nagy titkaimat vizsgálni?
Az mellyeket teneked nem lehet tudni.”

                        28.
Nem felele többet archangyal Istennek,
Hanem sugár szárnyait ereszté égnek,
Röpüle mindaddig, és nem nyugovék meg,
Mig Alectót pokolban nem találá meg.

                        29.
Száz lánccal van kötve, száz belincs az kezén,
Kigyókbul áll haja, s kötelöznek fején,
Véres mérges tajték foly ki az két szemén,
Dohos kénkűpára jün ki rút gégéjén.

                        30.
Ily furiát archangyal megszabadita,
És Isten hatalmával neki igy szólla:
"Allecto, az Isten nékem parancsolja,
Hogy tégedet küldjelek Törökországban.

                        31.
Szultán Szulimánnak szálljad meg az szüvét,
Neveld magyarokra ű haragos mérgét,
Vigye rájok nagy rettenetes fegyverét,
Rontsa uraságát és minden erejét."

Babits Mihály: Szent Mihály

(Régi vers: 1911.)

Kinek nevével élek, kardos angyal
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni
önts, megbirkóznom az örök varanggyal,

Ez a rémek pápája, tiarával,
minőt pápák viselnek és szemekkel,
minőt békák viselnek, s pikkelyekkel
s sárga mirigyek mérges ótvarával.

Rút szemörcsén ragadva nyúl a méreg,
melyre csak rágondolni álmot-orzó,
groteszk, mint a Böcklin-mintázta torzó,
fején nőtt tiarával büszke féreg.
E roppant béka, testnyi súlyu szellem
ez éjjelente paplanomra mászik
és érzem, hogy a paplan selyme vásik
s eláll a vérem, elszorúl a mellem.

S kezd hangtalan a békák óriása
beszélni s kancsal zárt lelkembe nézni,
erényt dicsérni és Eötvöst idézni:
»Csak az önzőnek nincs vigasztalása.«
Szónoki hévvel szól és nagy kenettel:
»Csak az lesz boldog, ki mást boldogítand,
szegénynek ád s nem feledi a hittant
S nem kenekedik csiklandó szemettel.«

Én mondanám: »Csúf pápa vagy te, lélek,
és tudom, hogy mind ilyenek a pápák,
méregnek azt az erényt prédikálják,
mely nem erény, mert nem erő«, - de félek.
»Boldogtalan, ki csak magára gondol!«
szól, paplan ráncán mérgét lebocsátván.
»Olvastad Stirnert?« - kérdeném, de gyáván
elnémulok nyomástól s borzalomtól.

És ő nem némul. Nedves tiarája
s fényes szeme sillámlik a sötétbe -
Ó szent Mihály, leborulok elébed.
Kardos angyal, kinek a fény arája,
kinek nevével élek, fényes angyal,
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni
s erőt, birkóznom ez örök varanggyal.

Önts belém önzést, angyala a harcnak,
hisz önzésnél e földön van-e drágább?
az Úr önzésre építé világát,
önzés a legjobb köszörű a kardnak,
önzés a harcok legkülönb szitója,
miket az Úr itt rendelt örökössé:
harag és önzés tesz szivet nemessé
s a bátor önzőt a nagy Isten ója.

Miért teremtett ösztönnel s erővel,
ha sutba rejtem ösztönöm s erőmet?
énvelem célja van a Teremtőnek
és nem vitázhatom a Teremtővel.
És ösztönöm s erőm azt sugja: Nézd csak
te elnémulsz és minden szó a másé,
te elmaradsz és minden rózsa másé:
légy mint a más, oly öklös, durva, csélcsap.

Mért csúf, ha jó szellem, e békapápa?
önzésre nyálkás, élni indulatlan,
és mert nem önző, vigasztalhatatlan
(csak az önzőnek van vigasztalása.)
Önzés angyala, jőjj el, lángos angyal
önts hevet belém, kígyóval csatázni,
önts hitet belém, ördöggel vitázni,
önts, megbirkóznom az örök varanggyal.

Uram, ójj meg a rossztól,
hogy ne szeressem azt, ami fáj!
Égi Király!
Öljem meg a kígyót, szent Mihály!

Babits Mihály: Bilincs ez a bánat - részlet

"Uram, ójj meg a rossztól,
hogy ne szeressem azt, ami fáj!
Égi Király!
Öljem meg a kígyót, szent Mihály!"

Tömörkény István: Szent Mihály a jégen

Tömörkény István (1866-1917.)  író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.    M      Móra Ferenc munkatársa, aki felfedezte Tömörkény írói erényeit. A Szent Mihály a jégen című elbeszélésben egy tiszai hajóskapitány erkölcsi nagyságát ismerjük meg, aki Szent Mihályról elnevezett hajót menti meg a Tisza zajló jégtáblái közül.

Ismeretlen költőtől, Kalmárné Kántor Lucia szíves közlésével
 

Szent Mihály főangyal megjelenéséről

Szent Mihály főangyal, mennyország szép fénye!
Az égi hadsereg győzhetlen vezére!
Tehozzád futunk ma;
Aki a kevélység fejedelmét legyőzted,
Társaival együtt a pokolba lökted,
Hallgass szózatunkra!

Amint a Szentírás, s hagyomány mutatja,
Sokszor elküldött az égnek s földnek Atyja,
Ezer hála érte!
Leszálltál nem egyszer az égből a földre,
Vigasztalást hoztál a siralomvölgyre,
Annak, ki azt kérte.

Ma is Jézus Krisztus igazi egyháza,
Amelyet boldogít védelmed varázsa.
Téged emlegetve
Megjelenésednek ünnepli emlékét,
Buzdítja az Isten választott szent népét
Nagy tiszteletedre.

Gebázius pápa a szent idejében,
A gorgáni hegység magas tetejében
Történt a jelenség;
Hogy szent az Úr előtt a hegy, hegye voltán,
Szipontini püspök hő imája folytán
Híven kijelentéd.

Isten! Kit millió angyalok imádnak,
Érdemiért dicső Szent Mihály szolgádnak,
Adj malasztot, kérünk:
Angyalseregedet védelmünkre küldd le,
Hogy ők vigyázzanak testünk- és lelkünkre,
Míg e földön élünk.

Szent Mihály főangyalról

Szenháromság hős bajnoka,
Viadorok legnagyobbja,
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Légy pajzsunk és fegyverünk!

Kardod által dicső bajnok!
A kevélység szégyent vallott.
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Ha sátán küzd ellenünk!

Egek győztes bajvívója,
Sárkány feje megtiprója,
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Ha a bűn küzd ellenünk!

Védjed keblünk gyenge várát,
Hogy a vétkek meg ne szállják!
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Ha a test küzd ellenünk!

Sátánon nyert diadalmad
Adott neked nagy hatalmat.
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Csatát máskép nem nyerünk!

Taníts meg a küzdelemre,
Vezess biztos győzelemre!
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Bár nincs arra érdemünk.

Test s világgal ha harcunk van,
E rémséges nagy harcunkban:
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Te légy győztes fegyverünk!

Istápolj, hogy szentül éljünk,
Hogy egykoron mennybe érjünk!
Oh Szent Mihály! légy velünk,
Koronát csak így nyerünk.

Christe summi Rex olympi

Krisztus, egek nagy Királya,
Isten örök szent Fia!
Akit imád térdenállva
E föld szegény por fia:
Engedd, neked Istenünk,
Tiszta ajkkal zengenünk!

Fénytrónodat körülállja
Az angyali környezet;
Rajtad függve várja-várja,
Hogy mikor int szent kezed.
Ők a te gyors követid,
Intésidet követik.

Többi közől egy főangyal
Mint győzelmes hős kiáll,
Kezeidben fényes karddal,
E hű szolgád Szent Mihály!
Lucifert lángfegyvere
A pokolba verte le.

Szent Mihály! hogy a bősz haddal
Vívtál, mely küzd ellenünk,
Így kiáltál nagy szózattal:
Ki erősb, mint Istenünk?
Ő, ki győzni engedett,
Naggyá tette nevedet.

Szépségeddel te túlszárnyalsz
Minden angyalszellemet;
Istenedhez közelállasz,
Tanácsában van helyed.
Te tartod ott, mint segéd,
Az igazság mérlegét.

Ha a bűnös végtusában
Szeneit rád fölveti:
Gyámold, méglen a csatában
A sátánt legyőzheti.
Nyújtsd le mennyből kezedet,
Nyisd meg neki az eget!

Dicsőség a Háromságnak,
Zengik fenn az égiek,
Hála az egy Valóságnak,
Zengjük mi itt, földiek.
Övé minden hatalom:
Visszhangozza völgy s halom!