Adolph Kolping(1813-1865.) német katolikus pap, a róla elnevezett Kolping mozgalom megszervezője. Gyermekeként nehéz családi körülmények közt élt, egy pásztor család negyedik gyermekeként. Szegénységük ellenére ő boldog gyermekkorra emlékezik vissza. Az elemi iskola után cipésznek tanult.
A segédvizsgát követően mint cipészsegéd dolgozott. Segédévei során megtapasztalta az ifjú munkások nehéz életét. Megbetegedve, 22 évesen fel kellett adnia munkáját. Gimnáziumba iratkozott be, hogy pap lehessen. Érettségi után teológiát tanult. Tanulmányainak költségeit annak a földbirtokosnak a lánya fedezte, akinél az apja pásztorkodott. 1845. április 13-án a kölni minoritatemplomban pappá szentelték. Káplán és hittanár lett. A szegénységben élő fiatal férfiak sorsa emlékeztette saját életkörülményeire. 1846-ban egy katolikus segédegylet második elöljárója volt.
Az egylet támogatást, lelki támaszt és tanulási lehetőséget biztosított tagjai számára, különösen a segédek képzése idején. Felismerve a segédegylet jelentőségét és lehetőségeit, elhatározta, hogy bővíti tevékenységi körüket. Kérésére Kölnben kapott állást, ahol 1849-ben megalapította a Kölni Segédek Egyletét. A kör 1850-re 550 tagot számlált. A példát követve más városokban is alakultak az egyletek, élete végén már 418 működött országszerte 24 ezer taggal. Összevonással megszületett a Rajnai Segédegylet, amely Katolikus Segédegylet néven lett ismert. Ez lett alapja a mai Kolping szervezeteknek.
Boldoggá avatása– Köln püspökének szorgalmazására – 1934-ben indult. II. János Pál pápa avatta boldoggá, 1991. október 27-én. A római katolikus egyház december 4-én tartja emléknapját. A pápa Kolping sírját meglátogatva mondotta: „A mai egyháznak olyan példaképekre van szüksége, mint Kolping volt.” Szentté avatása folyamatban van.