Szent Mihály Plébánia - Lenti

Evangélium Szent Máté könyvéből (20,29-34)

Amikor elhagyták Jerikót, nagy tömeg kísérte. Az útszélen két vak ült. Hallva, hogy Jézus megy arra, elkezdtek kiáltozni: „Uram, Dávid fia, könyörülj rajtunk!” A nép csitította őket, hogy hallgassanak, de ők annál jobban kiáltoztak: „Uram, Dávid fia, könyörülj rajtunk!” Jézus megállt, odahívta őket magához és megkérdezte tőlük: „Mit akartok, mit tegyek?” „Uram – felelték –, hogy megnyíljék a szemünk.” Jézus megkönyörült rajtuk, és megérintette szemüket. Azon nyomban visszakapták látásukat és követték őt.

Már életében is az a hír járta róla, hogy a körmendi herceg a Szegények Orvosa. Hivatástudata az Üdvözítő betegeket gyógyító tevékenységében gyökeredzett. Végső soron pedig Isten iránti szeretetét fejezte ki közérthető módon, amikor enyhíteni akarta a betegek szenvedéseit. Ezt írta naplójába:

Én szeretem hivatásomat, a beteg megtanít, hogy mindig jobban szeressem Istent, és a betegekben Istent szeretem, a beteg többet segít nekem, mint én neki! Imádkozik értem, és elhalmoz békével engem és családomat. A beteg Isten jóságából Cyrenei Simonná tesz engem, mert segítek Krisztus keresztjét hordozni, a felebarát keresztjét a felebaráti szeretet által.

Hivatástudatából következik, hogy olyan kedvesen és gyengéden tudott közeledni betegei felé, hogy azok mindjárt bizalmukba fogadták.

Egyszer egy kislány szeméből kellett eltávolítania idegen anyagot. A gyermek félt és sírt. A jóságos doktor azonban így bátorította: „Ne sírj! Ketten fogjuk elvégezni a műtétet. Te megfogod könyökömnél a kezemet, amelyben ez a csipesz van, aztán segítesz nekem kivenni a vasreszeléket a szemedből. Ha fájdalmat érzel, megszorítod a könyököm és mindjárt megállunk. Egyet pihenünk, és máris készen vagyunk.”

Sógornőjéhez írt levelében saját maga gyakorlatáról beszélt, amikor így határozta meg a keresztény betegszolgálat mikéntjét: „Lilly, adjuk oda a szívünket teljesen egészen a kedves betegnek!” Aztán a továbbiakban több olyan akadályt sorolt fel neki, amely gátolja az igazi keresztény betegszolgálatot. A türelmetlenségről például a következőket írta: „Sokat hibázunk türelmetlenséggel is. Úgy kellene, hogy minden beteghez alapos adag türelmet vigyünk magunkkal, és minden rossz hangulatot a betegszoba előtt hagyjunk. Sose éreztessük a beteggel, hogy kevés időnk van számára, hallgassuk meg nagyon figyelmesen szenvedéseit, és jegyezzük meg magunknak amit mond, hogy mindenekelőtt nagy részvétünket lássa. Kezünk minden mozdulata a betegágynál csupa türelem, szelídség és kímélet legyen, és minden csak szeretetet leheljen; soha ne legyünk sietősek, felületesek, mintha csak minél előbb készen akarnánk lenni, se lármásak és hevesek. Hiszen olyan jól esik a betegnek, ha gyöngeségében, fájdalmában látja iránta való figyelmünket, amely mindenben megnyilvánul, a halk járásban, halk beszédben és cselekvésben. Szép szokás, ha a betegnek nyújtott orvosságot, ételt-italt előzőleg megáldjuk.”

Végrendeletében is megköszönte Istennek, hogy mint orvos a szenvedő embereknek szolgálatára lehetett: „...mint életemben mindig, e helyen is mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott. Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.”

Ének:

1. „Nyisd fel szemeidet és láss!” Így szól az örömhír, az Írás. Így hívott minket Batthyány herceg. Gyógyított köztünk testet és lelket.
2. A „Fényt” szolgálta a lelke, csak eszköz volt hozzá a teste. A szeretetnek himnuszát élte. Égi jutalmát hisszük, elnyerte.
3. Az ősi föld hazahívta. Szent Erzsébetként osztogatva. A szegényeknek orvosa így lett. Látja orcáját az örök fénynek.

Könyörögjünk! Istenünk! Szent Fiad megkülönböztetett szeretettel karolta fel a betegeket. Nem egyszer csodával is visszaadta nekik egészségüket. Szent Fiad szeretete hatotta át Boldog László Szolgád betegszolgálatát. Kérünk, égi közbenjárása nekünk is nyissa meg szemünket, hogy a betegben Jézust lássuk, és neki szolgáljunk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Mi Atyánk... Üdvöz légy, Mária... Dicsőség...

Ima a szentté avatásért

Urunk Istenünk, Te irántunk való szeretetből példaképeket és segítséget ajándékozol nekünk szentjeidben. Bizalommal kérünk, hogy szentként tisztelhessük László szolgádat Egyházadban! Ő mindenek fölött szeretett Téged, a képmásodra teremtett embereknek pedig teljes szívéből szolgált: betegeket gyógyított, vakok szemevilágát visszaadta, szegények támasza volt. Hallgasd meg kéréseinket, amelyeket közbenjárásával eléd terjesztünk. Főleg pedig engedd, hogy mindig közelebbről követhessük példáját családi életünkben és munkánkban a te nagyobb dicsőségedre és embertestvéreink javára. Hadd lehessünk mi is, mint ő, Krisztus szeretetének tanúi szóval és tettel az emberek között. Ezt kérjük Tőled a Szűzanya és Szent József pártfogásával, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

Szűzanyánk és Szent József, pártfogástokba ajánljuk Boldog Batthyány László szenttéavatási ügyét!

Boldog Batthyány László, Isten Szolgája! Pártfogold Isten előtt kérésemet! (Itt fogalmazzuk meg imaszándékainkat, amelyért a kilencedet felajánljuk.)